Kis Réka: Az egyesületek, alapítványok, föderációk névmódosítási kötelezettségével kapcsolatos aggályok

Merész célkitűzésekkel lép elő a 2000. évi 26. az egyesületekről és alapítványokról szóló kormányrendeletet módosító, 2014. évi 22. törvény. Egyrészt kibővíti a 26-os kormányrendelet által megszabott névválasztási feltételeket, másrészt feloszlatással fenyegeti azokat a civilszervezeteket (civilszervezetek alatt a 26-os kormányrendelet által szabályozott egyesületeket, alapítványokat, föderációkat értem), amelyek két éven belül nem hozzák összhangba elnevezésüket az újonnan bevezetett…

Continue reading →

Lészai Orsolya: A skót “trónok harca”

A skót függetlenségi eszme egy már régóta kovácsolódó gondolat. De mielőtt elemeznénk a jelenlegi helyzetet, bemutatnám a történelmi hátterét az edinboroughi és londoni viszonyoknak. A skót törtélenemben nem egy függetlenségi háborúról beszélhetünk, hanem kettőről. A történetírók maguk is többes számban fogalmaznak, amikor Skócia önállósági sikereiről beszélnek. A XIII. században, pontosabban 1296-ban az Angol Királyság megszállta a…

Continue reading →

Veress Emőd: A bérleti szerződések alapján keletkezett bértartozások közvetlen végrehajthatóságáról

Az új román Polgári törvénykönyv (Ptk.) egyik újtítása, hogy elismeri az adóhatóságnál iktatott bérleti szerződések végrehajtható jogcím jellegét. A Ptk. 1798. cikke szerint: “Az adóhatóságnál iktatott, magánokirati formában megkötött, illetve a közokirati formában megkötött bérleti szerződések végrehajtható jogcímek a bérleti díj szerződésben, vagy ennek hiányában a törvényben megállapított kifizetési határidejére és módjára vonatkozóan.” A végrehajtható jelleg, ahogy a jogszabály szövegéből…

Continue reading →

Varga Attila: Identitás, függetlenség, egység (néhány gondolat a skót népszavazás kapcsán)

Szeptember 18-án a Skócia függetlenségéért megtartott népszavazás által felvetett egyik legáltalánosabb alapkérdés nem más, mint az integráció/dezintegráció problémája, úgy Nagy-Britannia, mint az Európai Unió vonatkozásában. Érdemes tehát – akár a konkrét ügyön túl –   elgondolkodni azon, hogy mindez szélesebb és általánosabb vonatkozásban is előtérbe helyezi az identitás – a nemzeti, vallási, felekezeti, nyelvi és regionális identitások…

Continue reading →

Veress Emőd: Via Mala Europae I. Az európai integráció nehézségei. Az EU jogot sértő tagállami bírósági határozatok kérdése

Szakmai vitákon többször felmerült, hogy mi történik akkor, hogy ha a román bíróság sérti meg – végleges határozattal – az európai jogot vagy az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EUB) korábbi határozatait. Egy konkrét peres ügyben a román áruforgalmi adózási tényállás teljesen megegyezett az EUB által korábban tisztázott holland tényállással, illetve mindkét tagállami jog az ÁFA…

Continue reading →

Varga Attila: Globalizálódó alkotmányjog?

Minden demokratikus országnak megvan a maga alkotmánya, amely kifejezi az adott állam, nemzet identitását, hagyományait, valamint jövőre vonatkozó törekvéseit, terveit. Ilyen értelemben joggal beszélhetünk kizárólag nemzeti alkotmányokról, hiszen az Európai Uniónak – egy nemzetközi, pontosabban államok fölötti integrációs szervezetnek – nem sikerült a maga nemzetek feletti alkotmányát elfogadtatnia. Ennek ellenére az önálló, a tagállamokétól eltérő, de…

Continue reading →

Kuncz Ödön: A jogászifjúság jövő feladatai

Ma különleges vendégszerzőnk van a Jogtudományi Intézet blogjának internetes oldalán: Kuncz Ödön (Arad, 1884 – Budapest, 1965). Az alábbi szöveget abból az alkalomból közöljük, hogy 2014. szeptember 16-án a Sapientia lMTE Tordai út 4. sz. alatti épületének perszimulációs terme hivatalos ünnepség keretében is felveszi Kuncz Ödön nevét. Kuncz Ödön aradi értelmiségi családban született. Öccse Kuncz Aladár író, a…

Continue reading →

Sztranyiczki Szilárd: Tulajdonjogcím kontra telekkönyv a romániai ingatlanyilvántartásban

Az 1990-től kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A korábban homogén táblákból százezrével alakultak ki a kisebb területű földrészletek. Ebből kifolyólag ugrásszerűen megnőtt a földingatlanra vonatkozó tranzakciótípusok egész sora – az adásvétel, a földbérlet, a használat és részes művelés, jelzálogjog, jelzálogpiaci ügyletek és egyéb, ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek. Viszont a megfelelően működő ingatlanpiac…

Continue reading →

A Renner bőrgyártól az újkapitalizmusig. Interjú Dr. Veress Emőd egyetemi docenssel, kutatásvezetővel

— A nyár folyamán lehetősége volt külföldön is bemutatni a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének egyik kutatási projektjét. Hol került erre sor és pontosan milyen kutatás ez, amely iránt külföldön is érdeklődnek? — Talán kezdjük a hollal. A kutatási projektünkről két neves egyetemen tartottam előzetes, tájékoztató jellegű, de már egyes eredményeket is bemutató előadást: az Utrechti…

Continue reading →

Kádár Hunor: Az Ecclestone ügy, avagy mennyiért vásárolható meg egy mágnás szabadsága Németországban?

Bevezető gondolatok Mindenek előtt szükségesnek tartom, hogy megemlítsek néhány gondolatot Bernard Charles “Bernie” Ecclestone brit üzletemberről. Ezen gondolatok segítenek majd a továbbiakban jobban megérteni azt a hatalmi harcot, amely a Forma 1 kereskedelmi- és televíziós közvetetítés jogaiért zajlott több évtizeden át és zajlik mai napig is. Ezek a hatalmi harcok indítékul szolgáltak a vizsgált ügy tárgyát…

Continue reading →