Gogolák H. Csongor: Gozsdu Manóról – “Jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik”

A jelenlegi sajátos, a román–magyar együttélés jogi problémái által szabdalt erdélyi közéletben úgy gondoljuk, nem mellékes megjeleníteni egy olyan kettős identitású, román–magyar ügyvéd életútját, munkáját és tevékenységét, amelynek hatásai mind a múltban, mind a jelenben érintik mindkét nemzetet és számukra példamutató kellene legyen. Gozsdu Manóról (Emanoil Gojdu, a fotón Barabás Miklós festménye – 1843/44) ügyvédről…

Continue reading →

Varga Attila: A vallásszabadság alkotmányjogi tartalma és mai állapota

A vallásszabadság első európai kihirdetésének és elismerésének  450. éves évfordulóján (melyre a tordai országgyűlésen, 1568. január 13-án került sor) a tisztelgő megemlékezés mellett talán érdemes néhány gondolatot megfogalmazni a vallásszabadság jelenkori állapotáról, alkotmányjogi tartalmáról és nagy ívű fejlődéséről. Lényegében ötven évvel a reformáció elindítása (vagyis 1517. október 31-e) után, amikor egész Európa a felekezeti konfliktusoktól,…

Continue reading →

Kádár Hunor: Észrevételek a Büntető törvénykönyvre és a Büntetőeljárási törvénykönyvre vonatkozó módosítási javaslatokkal kapcsolatosan

A jogszabály-módosítási javaslat szövege megtekinthető itt: http://www.cdep.ro/comisii/suasl_justitie/pdf/2017/rd_1215.pdf I. A Büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó módosítási javaslatok rövid elemzése 1. Az igazságügyi hatóság megtévesztése (Btk. 268. cikk) tekintetében megfogalmazott módosítási javaslat megalapozatlan, ugyanis az “ismervén annak (a feljelentés vagy panasz) valótlan mivoltát” fordulatból egyértelműen kiderül, hogy az elkövető tudatában van annak, miszerint “hamis” (mincinos) megkeresést nyújt be…

Continue reading →

Veress Emőd: Hogyan lesz valaki bíró vagy ügyész? Megjegyzések az igazságügyi reform egyik kulcskérdéséről

Az igazságügyi reform egyik kulcskérdése a bírók és ügyészek rekrutációja. A jelenlegi rendszert — nem is alaptalanul — sokat kritizálták, hogy túl fiatalon, megfelelő érettség és élettapasztalat nélkül el lehet nyerni a végleges bírói vagy ügyészi kinevezést. Erre a problémára is megoldást kíván találni a kormány és a parlamenti többség. E belépési rendszer változásait kisebbségi jog…

Continue reading →

Kádár Hunor: A román Büntető törvénykönyv magyar fordításáról

A Forum Iuris Könyvkiadó gondozásában megjelent a román Büntető törvénykönyv magyar nyelvű fordítása. Az alábbiakban a kötet szerkesztőjének és egyik fordítójának, Dr. Kádár Hunor egyetemi adjunktusnak a gondolatait közöljük. A Btk. magyar fordításának a bemutatójára is sor kerül a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézete által 2017. december 14-én szervezett karácsonyi könyvbemutatón (18,00 óra, Tordai út 4,…

Continue reading →

Kis Réka: Az Európai Unió Bíróságának ítélete az Andriciuc és társai ügyben, a devizahitel-szerződések állítólagosan tisztességtelen feltételeiről

Az Európai Unió Bírósága 2017. szeptember 20-án mondott sokakat érintő, türelmetlenül várt ítéletet az C‑186/16. sz. Andriciuc ügyben. A Bíróságnak azt kellett megvizsgálnia előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy a felperesek és a Banca Româneasca SA (a továbbiakban: bank) által 2007 és 2008 között létrejött hitelszerződések bizonyos feltételei, illetve az ezekről rendelkező román jogszabályok megfelelnek-e a…

Continue reading →

Jogászképzés, ügyvédi vizsga, szakmai pálya

Interjú Szekrényes Johanna jogásszal, a Sapientia EMTE volt hallgatójával, aki sikeresen felvételizett az ügyvédi kamarába. — Miért választottad a jogi pályát? Azért döntöttem a Sapientia EMTE jogász képzése mellett, mert korábban elvégeztem a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az ökológia és környezetvédelem szakot, és a választásnál szempont volt, hogy párosítani tudjam a két képesítést. A környezetvédelmi szakjogász kifejezés…

Continue reading →

Veress Emőd: Előzetes megjegyzések a készülő igazságügyi reformról

Az igazságügyi reformnak Tudorel Toader egyetemi tanár, neves büntetőjogász, igazságügyi miniszter által előkészített javaslatait máris vitatják: az államfő, az ellenzék, az utcára vonuló tüntetők. Szakmai vizsgálat tárgyává téve a javaslatokat, azokat lehet nyilván ellenezni, alternatív megoldásokat javasolni, de az alapvető véleményem: a javaslatcsomag logikus egységet képez, valós problémákra kíván megoldásokat találni és a támadott reform-elemek…

Continue reading →

Kádár Hunor: A védelem jogait fenyegető súlyos és valós veszedelem: az “in rem nyomozás”

Hol volt, hol nem volt, 2014. februrár 1-ig a román büntetőeljárásban valóban volt egy olyan intézmény, amelyet “megelőző vagy előkészítő cselekményeknek” (acte premergătoare) hívtak. A szóban forgó intézményt az 1968-as Be. 224. §-a szabályozta, amelynek értelmében a nyomozó hatóság megelőző nyomozási cselekményeket végezhetett a büntetőeljárás megindítása céljából. Az említett eljárás lehetővé tette a nyomozó hatóság…

Continue reading →

Veress Emőd: Vékás Lajos laudációja

Vékás Lajos laudációja a „Doctor Honoris Causa” cím adományozása alkalmából 1.) Vékás Lajos professzor úr Kolozsváron született, ezért talán a család kolozsvári kötődésének a bemutatásával kezdeném. A Vékás család háromszéki eredetű. A Kolozsvárhoz történő kapcsolódás tulajdonképpen professzor úr nagyapjának, id. Vékás Lajosnak köszönhető, akit Barátoson anyakönyveztek 1880-ban. A laudáció első részében, talán rendhagyó módon, de röviden…

Continue reading →