Új könyv a Forum Iuris Könyvkiadónál: Román polgári jog. A kötelmek általános elmélete

A Forum Iuris Könyvkiadó idei második nagy szakmai eredménye – az Erdély jogtörténete című egyetemi tankönyv megjelentetése után – Veress Emőd egyetemi tanár Román polgári jog. A kötelmek általános elmélete c. kötetének kiadása. Veress Emőd román nyelven már részletesen feldolgozta a kötelmek általános elméletét, amely a polgári jog legkomplexebb részterülete (lásd Drept civil. Teoria generală a obligațiilor, C.H. Beck, Bukarest, harmadik kiadás,  2018). Azonban a most megjelent, rövidebb magyar nyelvű kötetnek a hallgatók felkészülését és az erdélyi magyar jogi szaknyelv elterjedését segítő kiadványként a jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A továbbiakban a kötet előszavát közöljük:

A Sapientia EMTE keretében a polgári jogi tárgyak oktatása román nyelven folyik. Ez az egyetemen folyó jogászképzés tudatosan vállalt opciója: a szakvizsgák nyelve, az államvizsga nyelve, később pedig a gyakorló jogászi tevékenység meghatározó nyelve a román, ezért a hallgatók versenyképességének alapfeltétele, hogy a román nyelvet megfelelően, gyakorlatilag anyanyelvi szinten uralják.

De ennek a versenyképességnek van egy másik feltétele is a román nyelvismeret mellett. Legalább ennyire fontos a varázslatos mélységű és komplexitású, de sokszor nem könnyű polgári jogi tárgyak alapos megértése, a jogi gondolkodásmód kialakulása, a nyelv és a jog közötti szerves egység tudatosítása. Ehhez pedig igenis szükséges és fontos az anyanyelvet, az anyanyelven történő oktatás — tudományosan és a gyakorlatban, többszörösen és vitathatatlanul — bizonyított magasabb hatékonyságát segítségül hívni. Reményeim szerint a román nyelvű tankönyvvel (E. Veress, Drept civil. Teoria generală a obligațiilor, ed. 3, C.H. Beck, Bukarest, 2018) párhuzamosan használt jelen jegyzet segíti a tananyag valódi elsajátítását, az összefüggések felismerését, a jogászi gondolkodás megfelelő kialakulását. A jegyzet terjedelmét és mélységét a másodéves hallgatók igényeire igyekeztem szabni: a túl részletes információk az anyag elsajátítását nehezítik. Az anyag részletezésére is szükség van a jogászképzésben, de csak az alapok megértése és elsajátítása után.

E könyvnek a hallgatói versenyképesség növelése mellett felvállalt célja az, hogy a hallgatóknak valós lehetőségük legyen a magyar jogi szaknyelvet elsajátítani. A jogi szaknyelv a jogi kultúra része, enélkül a magyar anyanyelvű hallgatók Erdélyben nagy és valós kinccsel lennének szegényebbek. Ugyanakkor az erdélyi magyar jogi szaknyelv nem feleltethető meg teljes egészében a magyarországi jogi szaknyelvnek, ugyanis a román jog sajátosságai nyelvi szinten is elkerülhetetlenül megjelennek. Teljesen legitim módon kialakult és formálódik egy romániai magyar „jogi nyelvjárás” (Móra M., A jogi szaknyelv új szótára, Magyar Nyelvőr 1964/1, 17. o.), amelyet a közeljövőben standardizálni is kell. A büntetőjognak nagyobb a nyelvi homogenitása, a nyelvi eltérések jóval kisebbek. A polgári jog esetében az erdélyi magyar magánjogi terminológia tudományos igényű rögzítése fontos feladat. Ezt nehezíti a megszakadt folytonosság, ugyanis a romániai magyar jogi szaknyelvet a Bolyai Egyetem magyar nyelvű jogászképzésének 1959-es megszüntetése mesterségesen felszámolta. Úgy vélem azonban, hogy a 2011-ben hatályba lépett román Polgári törvénykönyv megfelelő kiindulópont a terminológiai standardizálás elvégzésére, és ezt a feladatot a következő évtizedben teljes egészében el lehet végezni. A Sapientia EMTE keretében megjelenő polgári jog egyetemi jegyzetek ennek a szaknyelvi programnak is a részét, előmunkálatait képezik.

Hálás köszönettel tartozom mindazoknak, akik javaslataikkal segítették munkámat és a jelen kötet kéziratát átolvasták: elsősorban a kötet lektorának, Dr. Székely Jánosnak, és kollégámnak, Pál Elődnek.

Veress Emőd