Jogászképzés, ügyvédi vizsga, szakmai pálya

Interjú Szekrényes Johanna jogásszal, a Sapientia EMTE volt hallgatójával, aki sikeresen felvételizett az ügyvédi kamarába.

— Miért választottad a jogi pályát?

Azért döntöttem a Sapientia EMTE jogász képzése mellett, mert korábban elvégeztem a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az ökológia és környezetvédelem szakot, és a választásnál szempont volt, hogy párosítani tudjam a két képesítést. A környezetvédelmi szakjogász kifejezés nagyon megnyerte a tetszésemet. A döntésben nagy szerepet játszott az is, hogy az egyik barátnőm is beiratkozott a Sapientiára, ugyancsak jog szakra. Később nyilván a jog egyéb területeit is megismertem és megszerettem.

Ha újrakezdhetném, a középiskola elvégzése után gondolkodás nélkül a Sapientia jogászképzését választanám.

— Hogyan teltek a Sapientián az egyetemi éveid?

Nagyon gyorsan eltelt a Sapientán töltött 4 év, mivel az ottani légkör egyből magával ragadott. A kialakult közösség olyan volt, mint egy nagy család, ezért könnyen ment a beilleszkedés is. Véleményem szerint ez annak is köszönhető, hogy itt nem tömegoktatás folyik, mint a legtöbb egyetemen, ahol a diákok sokszor egymást sem ismerik, nem is beszélve a nemlétező tanár-diák kapcsolatról. Nagyon jó érzés, amikor a tanárok a neveden szólítanak, figyelnek rád és bátran felteheted a kérdéseidet a tananyaggal vagy más egyetemi teendőkkel kapcsolatosan. Az egyetem által szervezett közös programok, tanulmányi kirándulások, konferenciák, sportesemények is nagyban hozzájárultak a tanárok és diákok között kialakult közvetlen kapcsolathoz. Szívesen jártam az órákra és egyéb programokra is, mert jól éreztem magam az egyetemi közösségben.

— Melyik volt a kedvenc tantárgyad és miért?

Nem tudnék most egyetlen tantárgyat megnevezni és kijelenteni, hogy ez volt a kedvencem. Nyilván minden tantárgynak voltak érdekes és kevésbé érdekfeszítő részei. Az öröklési jogot mégis kiemelném, mivel a számolás részét nagyon szerettem. Mindegyik tantárgynak azt a részét élveztem a legjobban, amikor jogeseteket kellett megoldanunk és peres eljárásokat szimulálnunk, mint egy valódi tárgyaláson. Ezek a dolgok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértsük a tananyagot.

Sokszor elképedtünk, mikor például büntetőjogból ráeszméltünk arra, hogy a valóságban is megtörténhetnek azok a sztorik, amiket az amerikai bűnügyi filmekben láthatunk.

— Mi a véleményed arról a képzési módszerről, hogy a szakvizsga tárgyakat románul, az egyéb tárgyak közül azonban többet is magyarul tanultál?

Igaz, hogy a tárgyalóteremben román nyelven folynak az ügyek, de ugyanolyan fontosnak tartom a magyar jogi szaknyelv elsajátítását is. Csak úgy tudjuk megérteni a román szaknyelvet, ha tudjuk, hogy melyik fogalom mit jelent magyarul. Az elején nehézkes volt a román nyelv megértése, főleg, hogy magyar középiskolába jártam, de meg lehet tanulni. A magyar szaknyelv ismerete segítség a sikeres vizsgázásban, a tesztkérdésekké formált jogi problémák megértésében.

Szerintem nagy előnyt jelent, ha valaki mindkét szaknyelvet ismeri. Gondoljunk csak arra, hogy az ügyvédi pályán, az ügyfélkör kialakításában eleve nagyobb eséllyel indul az, aki mindkét szaknyelvet tudja. Teljesen egyetértek ezzel a képzési módszerrel.

Mindenki saját tapasztalatából tudja, hogy szívesebben fordul egy olyan emberhez, aki az ő anyanyelvét is beszéli, olyankor főként, ha orvosról vagy ügyvédről van szó.

— Miért az ügyvédi vizsgára jelentkeztél?

Az egyetem elvégzése után a bírói vizsgán is gondolkodtam, de úgy döntöttem, hogy hatékonyabb lesz, ha csak az egyikre koncentrálok, és céltudatosan készülök rá. 2015 őszén elkezdtem dolgozni az Erdélyi Református Egyházkerületnél, mint jogtanácsos, és ahogy kezdtem belelátni az ügyekbe és folyamatokba, egyre jobban megtetszett. Úgy éreztem, hogy az ügyvédi pálya testhezállóbb nekem, mint a bírói. Akkor döntöttem el, hogy csak az ügyvédi vizsgára jelentkezek.

— Hogyan, milyen módszerrel készültél a vizsgára?

Elég későn kezdtem el tanulni, dolgoznom is kellett, ezért csak két és fél hónapom volt a vizsgára való felkészülésre. A rendelkezésemre álló idő intenzív tanulással telt, minden egyébről lemondtam. Volt egy programom, ami abból állt, hogy minden napra megvolt az olvasnivaló rész. A vizsgáig négyszer kellett átvennem az anyagot. Minden erőmmel azon voltam, hogy be tudjam tartani ezt a programot. Az olvasás mellett nagyon sok tesztet oldottam, mert nekem az segített elmélyíteni az olvasottakat. Tapasztalataim szerint, fontos átismételni többször is a vizsgára előírt problámákat, hogy jól rögzüljenek a dolgok, pontosan úgy, ahogy a törvénykönyvben szerepelnek. A tesztkérdésekkel pedig az apró részletek is megmaradnak, amik felett az olvasás során hajlamosak vagyunk átsiklani.

Ezek mellett persze sokat segített a szüleim támogatása, a hetente érkező “örömcsomag” minden földi jóval, a barátaim megértése, hogy most nem szabad engem csábítani a nyárra, a főnökeim és a munkatársaim támogatása és segítsége, és az a tudat, hogy bármilyen kérdésem van, bizalommal fordulhatok a volt tanáraimhoz. Ezek mind hozzájárultak a sikeres vizsgához és hálás vagyok minden támogatásért.

— Utólag visszatekintve az államvizsga, az ügyvédi vizsgához képest, nehéznek tűnik-e?

Mindig az a legnehezebb megpróbáltatás, ami éppen előttünk áll, a középiskola elvégzése után az érettségi, az egyetem elvégzése után pedig az államvizsga. Így utólag visszagondolva az államvizsga jóval könnyebb, mint az ügyvédi vizsga. Már csak azért is, mert az államvizsga tesztkérdésein csak egyetlen helyes válasz van, míg az ügyvédi vizsgán a kérdésekre egy vagy két helyes válasz lehetséges.

Minden vizsga közül eddig az ügyvédi felvételi volt számomra a legnehezebb, azért is, mert látva az eddigi statisztikákat, nem volt túl fényes a helyzet. Szerencsésnek érzem magam, hogy benne vagyok abban az országos 15%-ban, akiknek sikerült ez a vizsga az idén.

— Segített-e a Moór Gyula vizsgafelkészítő program a sikeres vizsgázásban?

Ez a program úgy a leghasznosabb, ha óráról órára tanul az ember. Sajnos nekem a munka miatt nem jött ez össze, de az órákon való részvétel így is hozzájárult ahhoz, hogy a kérdéses dolgokat megértsem. Számomra főleg a parciális vizsgák voltak hasznosak, mert az eredmény megmutatta, hol is állok valójában a felkészüléssel. Tapasztalatból mondva, az a tanácsom, hogy aki felvételt nyer a Moór Gyula programba, minden órára felkészülve és tisztázandó kérdésekkel menjen, mert úgy lesz a leghatékonyabb.

— A vizsga sikeresen lejárt, hogyan tovább?

Most két év bojtárkodás következik, aztán a véglegesítő vizsga után is a jelenlegi munkámat szeretném folytatni, vagyis polgári joggal szeretnék foglalkozni, azon belül pedig elsősorban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával.

Kérdezett: Fegyveresi Zsolt.