Veress Emőd: Gondolatok a jogállamiságról

Az Alkotmány mögé bújhatunk, amely kijelenti, hogy Románia jogállam. 

Vagy megnézhetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014-es statisztikáit, amelyek szerint Romániát 74-szer ítélték el 2014-ben az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértéséért. Ezekben a negatív statisztikákban egyedül Oroszország és Törökország előzi meg Romániát, 122, illetve 94 elmarasztaló határozattal. (És ezek az adatok sem tükrözik a pontos valóságot, mert rengeteg romániai ingatlanvisszaszolgáltatási ügyet Strasbourgban nem tárgyalnak, ugyanis egységes megoldásra kérték fel Romániát. A potenciális elmarasztalások száma még nagyobb lehetne.)

Az Alkotmány mögé bújhatunk, amely kijelenti, hogy Románia jogállam. 

Vagy megvizsgálhatjuk józan ésszel a jogállamiság színvonalát. Amely túlságosan alacsony: neuronjainkba épült és vérünkben kering a bizonytalanság. Semmi sem tervezhető, a jogalkotó akarata vagy az állami szervek gyakorlata rendszeresen felülírja, amit biztosnak vagy helyesnek hittünk. A jogalkotás minősége továbbra sem megfelelő. A bíróságok túlterheltek, és a polgári ügyszakban, amelyet igazán ismerek, még mindig túlságosan magas a szakmailag téves határozatok aránya. 

A fiskális szakpolitika kiszámíthatatlansága lerontja a vállalkozói kedvet. Megfelelő védelmet nyújtanak-e a bíróságok az adóhatósági túlkapásokkal szemben? Ez lenne a jogállamiság egyik alapvető ismérve és mércéje a piacgazdaságban. A válasz sajnos negatív: az adózási perekben hozott határozatokat sokszor méregként itatja át az állampárti elfogultság.

Az Alkotmány mögé bújhatunk, amely kijelenti, hogy Románia jogállam. 

Vagy elgondolkodhatunk a korrupcióellenes hadjárat látványos, zajos hatékonyságán. Látszat vagy valóság? Nem túl nagy a látvány és a zaj? A korrupcióellenes harc mitől lenne másmilyen, mint a jogállamiság? Vagyis ellentmondásokkal terhelt és kérdőjelekkel tarkított.

Állandósult a titkosszolgálati eszközök illegális alkalmazásának gyanúja. Ahogy állandósult az az érzés is, hogy a vádhatóságok politikai érdekek mentén lépnek, mint kegyetlen futók, bástyák és lovak a politika szörnyű sakktábláján, változó királyok és kiránynők buzgó szolgálatában.

A büntető igazságszolgáltatás élő adásban történik és a médiacirkusz fontosabb, mint a jogállami igazságszolgáltatás alapvető értékei (az ártatlanság vélelme, a vádak törvényes  keretek között történő, meggyőző, kétségeket eloszlató bizonyítása).

Célzott információk szivárognak az állami szervektől gondosan kiválasztott sajtóorgánumoknak.

Valóban van korrupció és ezen változtatni kell, de azzal, ahogyan ez történik, valami nagyon nincs rendben.

A háromszor is idézett alkotmányos rendelkezés valóságos tartalma: Románia fél-jogállam. Sokszor epilepsziás görcsben vonaglik az ország, ide-oda vetődik a nyugati értékek és a rőt romlás közötti határon. Pedig a nyugati értékekhez való felzárkózás csak nyugati módszerekkel történhet.

De most szép tavaszi vasárnap van és nyugalom, mint hangyák lepik be a parkot a sétáló emberek. A beteg jogállam pihen, látszólag minden rendben. Gyógyulás helyett azonban mindenre rátelepszik a kétség.

Dr. Veress Emőd a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének egyetemi docense, ügyvéd, nemzetközi választottbíró.