Veress Emőd: Cesare Vivante

Cesare Vivante (Velence, 1855 – Siena, 1944) a kereskedelmi jog egyik legnagyobb formátumú tudósa, nagymestere volt. E sorokat a személyes kötődés ürügyén írom: nagyon sokat köszönhetek világos, meggyőző erejű és rendkívüli mélységű tanításainak.

vivante2Zsidó kereskedőcsaládban született. A páduai egyetemen szerzett jogi diplomát. A pármai (1882-1898), a bolognai (1887-1898), majd 1898-tól 1930-ig a római egyetem professzora volt. Ügyvédi praxist is folytatott. 1903-ban megalapította a Rivista del diritto commerciale e del diritto generale delle obbligazioni c. szakfolyóiratot.

Unokája, Arturo Vivante orvos-író alkotta meg róla ezt a portrét Adria című elbeszélésében: “energikus kis ember kecskeszakállal, aki arról volt híres, hogy soha nem vesztett el egyetlen pert sem. A házban található dolgozószobájának falait jogi szakkönyvek borították, amelyek közül sokat ő maga írt, és azoknak a folyóiratoknak a bekötött számai, amelyek főszerkesztője volt. A kereskedelmi jog szaktekintélye volt, ezt tanította az egyetemen… Huszonöt évesen rendes egyetemi tanár, megírt pár törvényt és házat épített Rómában. Önfejű, magabiztos, türelmetlen, hiú, nagyképű, de brilliáns, gondolatai pengeélesek, és ugyanakkor vidám, gáláns és nagylelkű, rendkívül kifinomult és művelt” (Adria, The New Yorker, 1969 március 8). Az elbeszélés témája egyébként, hogy a professzor feleségének (aki a híres nyelvész, Graziadio Isaia Ascoli lánya volt) a halála után milyen nagy hatalomra tesz szert a háztartásban Adria, a házvezetőnő. A nagy római ingatlanban él a professzor lánya is a férjével, aki a professzor egyik tanársegédje. A lány attól tart, hogy Adria meggyőzi a professzort, hogy vegye el őt feleségül, ezért éberen figyelik, hogy mennyi időt töltenek együtt. Egyszer Vivante lánya rájuk nyit és a professzort a házvezetőnő karjaiban kapja. A családi botrány hatására a professzor elküldi Adriát.

Visszatérve munkásságához, a négykötetes Trattato di diritto commerciale című kézikönyve máig alapmű. Vivante a magánjog monista felfogásának egyik úttörője. Idősebb korára azonban úgy tűnik, álláspontját felülvizsgálta (talán a fasiszta diktatúra tapasztalatai is azt a véleményét erősíthették meg, hogy az önálló Kereskedelmi törvénykönyv a diktatúrával szemben a polgári társadalom létének egyik biztosítéka, ezért a Kereskedelmi törvénykönyv reformja a megoldás). Az olasz magánjogban végül 1942-ben áttértek a monista felfogású polgári jogra (az új, máig hatályos Codice civile révén). Vivante két könyve román nyelven is megjelent (Instituțiuni de drept comercial, 1927, Principii de drept comercial, 1934).

Az idős Cesare Vivante a Siena melletti birtokra vonult vissza (a birtokot információim szerint Leone-nak, filozófus fiának vásárolta, hogy az tudjon ott nyugodt körülmények között alkotni — és amennyiben alkot, akkor talán majd önfenntartóvá is válik). Zsidó származása végett Leone Vivante (1887–1972) végül  az emigráció útját választotta.  A háború során a birtokot is elfoglalták a németek. A sors fintora, hogy a megbetegedett professzort német orvos kezelte, és amikor meghalt, a koporsóját katonák vitték. 2014-ben volt a hetvenedik évfordulója a halálának. A Siena melletti családi birtok, a Villa Solaia jelenleg eladó. Az ára 11.000.000 euró.

Dr. Veress Emőd a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének egyetemi docense, ügyvéd, nemzetközi választottbíró.