Kokoly Zsolt: A médiatársaságok határokon átnyúló „vándorlásának” jogi hátteréről – az RTL csoport példáján keresztül

2014. november végén az RTL-csoport bejelentette, hogy az RTL Klub kivételével, az összes, elsősorban magyar nézőket célzó csatornáját Luxemburgba költözteti. A bejelentés értelmében, az érintett csatornák – a Cool TV, Film+, Film+2, RTL+, Sorozat+, Reflektor TV, valamint a Muzsika TV – az RTL-csoport CLT-UFA nevű luxemburgi leányvállalatának fennhatósága alatt működnének majd tovább.

A médiatársaság ezen döntésének egyik közvetlen érintettje Románia, hiszen a szóban forgó kábelcsatornák, a Muzsika TV kivételével, román licengedély alapján működtek, ennek következtében pedig a román médiahatóság ellenőrzése alatt álltak.

Az RTL bejelentését követően az erdélyi magyar médiafogyasztók körében is felmerült a kérdés, hogy milyen konkrét következmények várhatóak, fő kérdésként pedig nyilván az merült fel, hogy vételezhetőek lesznek vagy sem a jövőben Románia területén a fenti csatornák adásai. A médiatársaságok határokon átnyúló „vándorlása” bevett szokásnak számít; annak következtében pedig, hogy az Európai Unió külön szabályozza az audiovizuális médiát, az RTL-csoport Romániából (és Magyarországról) történő kivonulását is európai kontxtusba kell helyezni.

Az alábbi írás célja annak megválaszolása, hogy – tekintettel a fentebb említett közös európai szabályozási keretre – milyen jogi következményekkel jár általában bizonyos csatornák más tagállamba való költöztetése, valamint konkrétan: melyek az RTL-csoport döntésének hatásai Romániára és természetesen az erdélyi magyar médiafogyasztók számára. A kérdés felvetése azért is aktuális, mert a „költöztetés” 2015. január 1-je után fejtheti ki hatásait.

1.) Az RTL jelenléte Romániában és az országból való „kivonulás” (okai)

Az RTL-csoport 2003-tól volt jelen a romániai médiapiacon – a külföldre való költöztetésnek pedig sokáig nem látszottak az előjelei, hiszen 2012-ben a román médiahatóság kilenc évre meghosszabbította a Cool Tv és Film+2 műsorszórási engedélyét, melyről az RTL 2014 novemberében úgyszintén lemondott. Mindazonáltal, tekintettel a közelmúltban bevezetett reklámadó miatti, Magyarország és az RTL-csoport között kialakult feszült viszonyra a médiatársaság bejelentése nem számított teljes mértékben váratlannak (a számos vitát gerjesztő magyar reklámadó fő érintettje éppen az RTL-csoport, hiszen az RTL Klub az egyetlen olyan magyarországi médium, amelynek éves szinten 20 milliárd forint feletti bevétele van, erre pedig a kormány 40 százalékos adót vetett ki). A kialakult helyzet miatt sokan éppen a reklámadónak tudták be a szóban forgó csatornák Luxemburgba való áthelyezését, többek között a romániai Mediafax hírügynökség szerint is a magyarországi reklámadó áll az RTL döntése mögött.

Nem lehet azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az érintett tévécsatornák – RTL+, az RTL II, a Cool TV, a FILM+2, a FILM+, a Reflektor és a Sorozat+ – román licengedély alapján működtek. Az Országos Audiovizuális Tanács (Consiliul Național al Audiovizualului – CNA) adatai alapján a licenszengedélyek birtokosa a Cable Channels SA részvénytársaság volt, melynek társultjai az RTL Group Central & Eastern Europe GMBH, valamint az RTL Group Deutschland GMBH (az előző részesedése 99,991%, a második társaság részedése pedig 0,009% volt). Annak következtében tehát, hogy Romániában voltak bejegyezve és hogy egy romániai részvénytársaság licenszengedélyei alapján működtek, el is vonatkoztathatunk attól a ténytől, hogy ezen tévécsatornák elsődleges célja a magyar közönség megszólítása, hiszen a jog szempontjából „román” csatornáknak számítottak. Emiatt is vetette fel – véleményem szerint jogosan – az index.hu portál, hogy „a húzásnak nem a reklámadó elkerülése lehet az oka – az RTL ugyanannyit fizet majd a költözés után is, mint addig. Az RTL Klubot a cég a jelenleg használt frekvenciája miatt nem költöztetheti el Magyarországról”. Figyelemre méltó továbbá, hogy az RTL-csoportnak gazdasági szempontból is kedvező volt a csatornákat Romániában bejegyezni, hiszen más uniós tagállamokhoz képest megérte itt bejegyeztetéseket eszközölni (nem kell műsorszórási díjat fizetni).

Annak ellenére azonban, hogy az RTL lépése jogi szempontból csupán Romániát érinti, és gazdasági szempontból is kedvező volt a csatornák itteni engedélyeztetése, kétségtelenül kiolvasható a magyar kormánynak szánt „üzenet”: amennyiben a feltételek nem kedvezőek, a médiatársaságnak nem jelent akadályt a tevékenység más államba való áthelyezése. Nem hagyható figyelmen kívül az RTL-csoport közleménye sem, melyben főként a kedvezőtlen magyarországi helyzetre hivatkozva indokolta a csatornák Luxemburgba való költöztetését:

„Az RTL-csoport magyarországi kábelcsatornáit a jövőben luxemburgi licenszek alatt kívánjuk működtetni. A cég hét engedély kiadását kérte a helyi hatóságoktól az RTL Group CLT-UFA nevű leányvállalata számára. A váltás 2015. január 1-jén következik be. Az ok: az RTL Group 2011-ben vásárolt meg hét magyar nyelvű kábelcsatornát, melyek a Muzsika TV kivételével a román médiahatóság fennhatósága alatt működött.

A magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetet átértékelve úgy döntöttünk, hogy költséghatékonyabbá tesszük a kábelportfólió működését, és Luxemburgba költöztetjük a tévéket, ahol megfelelő infrastruktúrával és stábbal rendelkezünk. A luxemburgi nagyhercegség és az RTL Group hosszú évek óta jó kapcsolatot ápol egymással, számos csatornánk (pl. holland és belga adóink) már régóta luxemburgi engedéllyel működnek. Ez a lépés tehát nem új és nem is szokatlan a páneurópai RTL Grouptól, és minden hatályos EU-törvénynek és rendelkezésnek megfelel.Az átstrukturálás a magyarországi reklámadó megfizetését semmilyen értelemben nem befolyásolja.”

Az RTL-csoport döntésének okától függetlenül, a román licenszengedélyekről való lemondás és a televíziós csatornák más tagállamba való költöztetése konkrét jogi következményekkel bír, melyek Romániát és természetesen a nézőket is érintik.

2.) Milyen jogi hatást gyakorol Romániára a csatornák Luxemburgba való költöztetése?

Az RTL-csoport csatornáinak Luxemburgba való költöztetésének jogi hatásait nem lehet pusztán a román jog figyelembevételével tárgyalni, a kérdést európai kontextusba kell helyezni. Az audiovizuális média tekintetében ugyanis az Európai Unió külön szabályozási eszközzel rendelkezik: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel (2010/13/EU irányelv). Ezen uniós jogszabály elődje, mely „televíziós irányelv” néven volt közismert 1989-ben lépett hatályba és nagyszabású módosítások következtében, 2007-től viseli az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló irányelv nevet. Az EU „médiairányelvének” célja, hogy többek között a televíziós műsorszolgáltatások tekintetében is az összes uniós tagállam számára egyaránt kötelező minimumkövetelményeket határozzon meg (ilyenek például a közismert, reklámidőre vonatkozó szabályok, vagy pedig az emberi méltóság és kiskorúak védelmére vonatkozó alapvető rendelkezések).

Az irányelv fő célja az audiovizuális médiaszolgáltatások határokon átnúlyó szabad, korlátok nélküli, áramlásának megvalósítása. Annak érdekében, hogy egy adott médiaszolgáltatás, például televíziós csatorna, ne kelljen az összes tagállam médiára vonatkozó szabályrendszerének megfeleljen, az irányelv alapfilozófiája az, hogy egy műsorszolgáltatás csak egyetlen tagállam jogi felügyelete alá kell tartozzon. Másképpen fogalmazva: az uniós tagállamok csak a joghatóságuk alatt álló médiaszolgáltatásokat ügyelhetik fel, csak ezeket vonhatják jogi felelősség alá. Az irányelv rendelkezései értelmében a médiaszolgáltatások feletti joghatóság megállapítása a származási ország elve alapján történik – egy adott médiaszolgáltatás azon tagállam jogszabályainak kell megfeleljen, ahonnan származik. A származási ország elve az irányelv központi elemét, lelkét, “sarokkövét” képezi, a származási ország megállapítására, “azonosítására” irányadó fő kritérium pedig a médiatársaság letelepedési helye. (Tekintettel arra, hogy a méditatársaságok igen gyakran több államban is jelen vannak és a letelepedés helyének megállapítása nehéz feladattá tud válni, az irányelv rendelkezései szerint figyelembe kell venni olyan tényezőket is mint a médiatársaság központi ügyvezetésének helye, a szerkesztői döntések meghozatalának helye, valamint a médiaszolgálatási tevékenységben részt vevő munkaerő jelentős részének tartozkodásának helye).

Az irányelv szerint a tagállamoknak kötelezettségük biztosítani, hogy a joghatóságuk alatt álló médiaszolgáltatások betartják a területén hatályos jogszabályokat, valamint az uniós jogot. A joghatósági szabályok, a származási ország elve révén azt kívánják tehát biztosítani, hogy minden audiovizuális médiaszolgáltatásnak csak egyetlen tagállam legyen a „gazdája”, csak egy tagállammal szemben tartozzon jogi felelősséggel, viszont annak az egy tagállamnak a hatályos jogszabályait maradéktalanul be kell tartania.

A származási ország elvére alapuló uniós szabályozás lényege, hogy a tagállamoknak csak a joghatóságuk alatt lévő médiaszolgáltatások felett gyakorolhatnak jogi felügyeletet és biztosítaniuk kell a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságát, és nem korlátozhatják területükön azok továbbközvetítését.

A más tagállamból származó televíziós műsorszolgáltatások csak az irányelvekben meghatározott kivételes esetekben korlátozhatóak. A tagállamok akkor foganatosíthatnak korlátozó intézkedéseket, amennyiben egy külföldi műsorszolgáltatás súlyosan megsérti a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó rendelkezéseket. Az irányelv a gyermekek és a közrend védelmére vonatkozó előírásokat nyilvánvalóan és súlyosan megsértő műsorszolgáltatások esetében a televíziós műsorszolgáltatás szabad áramlásának ideiglenes felfüggesztését teszi lehetővé, amennyiben a jogsér¬tésre az azt megelőző 12 hónapon belül már legalább két alkalommal sor került, és az Európai Bizottság bevonásával az érintett tagállamok között zajló konzultáció nem vezetett eredményre.

Az uniós médiairányelv rendelkezéseit, a tagállamok közül Románia elsőként ültette át jogrendszerébe, így a fenti szabályok is a román jog részét képezik: Romániának is kötelezettsége biztosítani a televíziós műsorszolgáltatások szabad áramlását és felügyelni, hogy a joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók maradéktalanul betartják mind a román, mind az uniós jogot.

A fentebb felvázolt uniós és román jogszabályi keret lapján tehát, az RTL csatornáinak Luxemburgba való költöztetésének elsődleges jogi következménye, hogy kikerülnek Románia joghatósága alól, következésképpen a román médiahatóság már nem gyakorolhat felügyeletet ezen csatornák felett. A „költöztetésnek” köszönhetően a szóban forgó csatornák felett Luxemburg gyakorol joghatóságát, következésképpen ennek a tagállamnak a feladatává válik biztosítani, hogy tartalmaik összhangba legyenek az uniós jog előírásáinak. Hasonlóképpen: a román médiahatóság már nem szabhat ki közvetlenül szankciót jogsértések esetében – ez a feladat is a joghatósággal rendelkező tagállamra, Luxemburgra hárul.

Az erdélyi magyar médiafogyasztók szempontjából természetesen az a legfontosabb kérdés, hogy vételezhetőek lesznek-e a továbbiakban Románia területén az RTL-csoport ezen csatornái vagy búcsút kell vennünk tőlük? Eredményezheti-e a román licengedélyekről való lemondás és a Luxemburgba való költöztetés, hogy ezen csatornák elérhetetlenné válnak a romániai nézők számára?

Az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv ismertetett joghatósági rendelkezéseinek alkalmazása önmagában nem vezethet az RTL ezen csatornáinak Románia területén való elérhetetlenné válására. Annak ellenére, hogy a csatornák „országot váltottak” és Luxemburg jogi felügyelete alá kerültek, annak következtében, hogy továbbra is uniós audiovizuális médiaszolgáltások, az irányelv értelmében Románia nem korlátozhatja a területén való továbbközvetítésüket. A csatornák sorsa tulajdonképpen attól függ, hogy az RTL-csoport megcélozza-e vagy sem másorszolgáltatásaival a romániai médiapiacot, tehát az RTL és a romániai kábelszolgáltatók közötti megállapodás döntő a kérdésben. Bizonyos tévécsatornák „országváltásának” nincs köze ahhoz, hogy megtalálhatóak-e vagy sem a szolgáltatók kínálatában – tulajdonképpen két szétválasztandó problémáról van szó. Jelen kérdésben figyelemre méltó Turos Lórándnak, az Országos Audiovizuális Tanács tagjának az erdon.ro portálnak adott nyilatkozata, mely szerint: „A két ügy nem függ össze, maga a műsorszórás a szolgáltatókkal való megegyezés kérdése. Úgyhogy ez az ő egyezségükön múlik. Szerintem talán maradni fognak a tévéadók a képernyőkön, de biztosat a CNA-nál nem tudunk.”

Összegzésképpen elmondható, hogy a közös európai szabályozásnak köszönhetően semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy továbbra is láthassuk képernyőinken a Cool TV, Film+, Film+2, RTL+, Sorozat+, Reflektor TV, valamint a Muzsika TV műsorait. Ugyanakkor pusztán a jogszabályok elemzésével természetesen nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a jövőben ezen tévécsatornák műsorai ténylegesen vételezhetőek-e lesznek vagy sem Románia területén: ez már nem jogi jellegű probléma, mivel ez kizárólag a médiapiaci szereplők megállapodásaitól függ. A szóban forgó csatornák jelenlegi helyzetéről mindenképp megállapítható, hogy 2015. január 1-je után elérhetőek Románia területén, hiszen a UPC szolgáltató kínálatában például továbbra is szerepel.

Az RTL magyar nyelvű csatornáinak jövőbeni vételezhetőségére tehát nyilván nem lehet pusztán a jogszabályok segítségével választ adni, de kétségtelenül kijelenthető, hogy jogi akadályai sincsenek annak, hogy például a Muzsika TV továbbra is elérhető legyen az erdélyi audiovizuális médiafogyasztók képernyőin…

Dr. Kokoly Zsolt a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.