Kis Réka: Az Európai Unió Bíróságának ítélete az Andriciuc és társai ügyben, a devizahitel-szerződések állítólagosan tisztességtelen feltételeiről

Az Európai Unió Bírósága 2017. szeptember 20-án mondott sokakat érintő, türelmetlenül várt ítéletet az C‑186/16. sz. Andriciuc ügyben. A Bíróságnak azt kellett megvizsgálnia előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy a felperesek és a Banca Româneasca SA (a továbbiakban: bank) által 2007 és 2008 között létrejött hitelszerződések bizonyos feltételei, illetve az ezekről rendelkező román jogszabályok megfelelnek-e a…

Continue reading →

Jogászképzés, ügyvédi vizsga, szakmai pálya

Interjú Szekrényes Johanna jogásszal, a Sapientia EMTE volt hallgatójával, aki sikeresen felvételizett az ügyvédi kamarába. — Miért választottad a jogi pályát? Azért döntöttem a Sapientia EMTE jogász képzése mellett, mert korábban elvégeztem a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az ökológia és környezetvédelem szakot, és a választásnál szempont volt, hogy párosítani tudjam a két képesítést. A környezetvédelmi szakjogász kifejezés…

Continue reading →

Veress Emőd: Előzetes megjegyzések a készülő igazságügyi reformról

Az igazságügyi reformnak Tudorel Toader egyetemi tanár, neves büntetőjogász, igazságügyi miniszter által előkészített javaslatait máris vitatják: az államfő, az ellenzék, az utcára vonuló tüntetők. Szakmai vizsgálat tárgyává téve a javaslatokat, azokat lehet nyilván ellenezni, alternatív megoldásokat javasolni, de az alapvető véleményem: a javaslatcsomag logikus egységet képez, valós problémákra kíván megoldásokat találni és a támadott reform-elemek…

Continue reading →

Kádár Hunor: A védelem jogait fenyegető súlyos és valós veszedelem: az “in rem nyomozás”

Hol volt, hol nem volt, 2014. februrár 1-ig a román büntetőeljárásban valóban volt egy olyan intézmény, amelyet “megelőző vagy előkészítő cselekményeknek” (acte premergătoare) hívtak. A szóban forgó intézményt az 1968-as Be. 224. §-a szabályozta, amelynek értelmében a nyomozó hatóság megelőző nyomozási cselekményeket végezhetett a büntetőeljárás megindítása céljából. Az említett eljárás lehetővé tette a nyomozó hatóság…

Continue reading →

Veress Emőd: Vékás Lajos laudációja

Vékás Lajos laudációja a „Doctor Honoris Causa” cím adományozása alkalmából 1.) Vékás Lajos professzor úr Kolozsváron született, ezért talán a család kolozsvári kötődésének a bemutatásával kezdeném. A Vékás család háromszéki eredetű. A Kolozsvárhoz történő kapcsolódás tulajdonképpen professzor úr nagyapjának, id. Vékás Lajosnak köszönhető, akit Barátoson anyakönyveztek 1880-ban. A laudáció első részében, talán rendhagyó módon, de röviden…

Continue reading →

Lészai Orsolya: Amerikai kalandos kutatásom

2016 őszén egy barátnőm küldött egy linket a Rézler Gyula Alapítvány által kiírt ösztöndíj lehetőségről, azzal a megjegyzéssel, hogy ez talál a kutatási témámhoz. A pályázati határidő pár nap múlva volt, de a kiírás felkeltette az érdeklődésemet, kihagyhatalan lehetőségnek tűnt. Összeállítottam a teljes pályázatot és postáztam Budapestre. Ha jól emlékszem elég rövid időn belül kaptam…

Continue reading →

Varga Attila: Népakaratot fejez-e ki a népszavazás?

A mai modern alkotmányos demokráciák alapvetően és meghatározó módon közvetett, képviseleti demokráciák. Ugyanakkor, ezek legtöbbje nem zárja ki a közvetlen demokrácia gyakorlásának lehetőségét, népszavazás útján. Első látásra ez utóbbi lehetne az ideális formája a demokratikus államvezetésnek, amikor a kérdésekről, a fontos, illetve legfontosabb kérdésekről a nép maga dönt. Az, hogy ezt túlzott gyakorisággal nem alkalmazzák,…

Continue reading →

Székely János: Recenzió – Veress Emőd, Román polgári jog. Általános rész

Veress Emőd Román polgári jog. Általános rész[1] c. – 164 oldal terjedelmű – tankönyve, mely a Sapientia EMTE, a Forum Iuris Egyesület és a Lupán Ernő Alapítvány gondozásában, 2016 őszén került nyomda alá, hiánypótló mű: 1958 óta elsőként magyar nyelven, a magyar jogi szakterminológia szabatos alkalmazásával nyújt bevezetést jogász hallgatók (és a magánjog iránt érdeklődő…

Continue reading →

Varga Attila: Egy “láthatatlan” alkotmányos elvről

Vannak láthatatlan, szövegszerűen nem rögzített, de különösen hiányuk/megsértésük esetén nagyon is jól érzékelhető alkotmányos elvek. Ilyen az alapvető közhatóságok, a hatalmi ágak közötti kölcsönös tisztelet és lojális együttműködés elve/követelménye. Ez az elv tehát, tételesen nincs az alkotmányban rögzítve, de bizonyos alkotmányos alapelvekből és szabályozásokból, általában az alkotmány egészének szellemiségéből, mintegy nyilvánvaló evidenciaként mégis leszűrhető. A…

Continue reading →

Veress Emőd: Ingatlanrendezés, posztszocialista módra

Hogyan gondolkodik a kommunista és a posztszocialista Románia az ingatlanok államosításáról és restitúciójáról? Történeti távlatokban áttekintve és egyszerűen összefoglalva, így… Első fázis, 1945-1989 Államosítsunk. Ingyen, kényszerrel vagy akár nyílt erőszakkal vegyük el a tulajdonosoktól az ingatlanjaikat, egyszerű lakóházakat és kastélyokat, mezőgazdasági területeket és erdőket. Egyházaktól iskolákat, szociális intézményeket. Erre a proletár vagy szocialista törvényesség lehetőséget ad,…

Continue reading →