Szedilek Lenke: Sztranyiczki Szilárd Román polgári jog. Az ingatlan-nyilvántartási jog c. könyvéről

Dr. Sztranyiczki Szilárd a Román polgári jog. Az ingatlan-nyilvántartási jog című hiánypótló könyvét tartom a kezemben. Nagy megtiszteltetés volt számomra amikor a szerző felkért, hogy bemutassam ezt a jogászhallgatóknak, valamint a gyakorló jogászoknak is fontos, ingatlan-nyilvántartásról szóló könyvét. Szilárd szinte ifjú korától arra készült, hogy ezt a könyvet megírja. Miután 1997-ben elvégezte a jogi egyetemet…

Continue reading →

Trócsányi László: Az intézmény feladata a szolgálat

Prof. Dr. Trócsányi Lászlónak, Magyarország igazságügyi miniszterének köszöntő levele a Collegium Iuridicum avató ünnepségére Mélyen tisztelt Rektor Úr, Oktatói Kar, Hallgatók! Kedves Kollégák, Barátaim! Sajnálom, hogy nem tudok személyesen jelen lenni a kolozsvári jogász szakkollégium és benne a Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatókönyvtár felavatásán. Szeretnék azonban mégis e levél útján bekapcsolódni az ünnepségbe, kifejezve örömömet, amiért…

Continue reading →

Kokoly Zsolt: Bolyais jogásztanárok a kolozsvári Házsongárdi temetőben

velünk süllyednek széttépett régi társak megszűnt emlékei egyre távolabb Tőled ó Uram, vagy mégis egyre közelebb (Egyed Péter: 23 buborék) 2016-ban jelent meg a Bolyai Tudományegyetemen zajló jogászképzés történetét feldolgozó monográfia (Veress Emőd-Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945–1959. Forum Iuris Kiadó. Kolozsvár), ennek alapján pedig egy, a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó jogásztanárok sírjait és…

Continue reading →

Veress Emőd: Az erdélyi magyar jogi szaknyelv revitalizációja

1. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv Az erdélyi magyar jogi szaknyelv az Erdély területén hatályos román jognak magyar nyelven történő, az alábbiakban elemzett komplex célokat követő használata, írásbeli és szóbeli kommunikáció során. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv a magyar jogi szaknyelv sajátos „nyelvjárásának” tekinthető, amelytől részben eltér lexikai, stilisztikai, szövegszerkezeti és pragmatikai szempontból is, ugyanis…

Continue reading →

Székely János, Veress Emőd: A mesterséges intelligencia és a jog

1. A sajtó és a hírfogyasztó közönség fantáziáját egyre inkább leköti a mesterséges intelligencia kérdése, és e technológiai vívmány várható jövőbeni hatásai. Természetesen olykor napvilágot látnak visszafogottabb értékelések is, melyek szerint a mesterséges intelligencia (rövidítve: „MI”; angol rövidítéssel: AI – azaz „artificial intelligence”) virágkora még a messzi jövőbe vész. Sőt az is felvetődött, hogy e…

Continue reading →

Veress Emőd: Verespataki viaszostábla a kolozsvári Történeti Múzeumban

A múzeum nemrég, augusztus elején – nagyon rövid időre – kiállította egy ókori kölcsönszerződést rögzítő viaszostábla két darabját. Az eredeti triptychon két (14×9,5 cm méretű) alkotórészét Kolozsváron őrzik, a harmadik elem pedig Balázsfalván található. Mivel a kiállítás célja Verespatak (Alburnus Maior), mint helyszín sajátos jelentőségének hangsúlyozása (a figyelemfelhívás) volt, hasznos lehet, ha jogtörténeti szempontból is…

Continue reading →

Kádár Hunor: Gondolatok a Büntetőeljárási törvénykönyv módosításának margójára

Az igazságszolgáltatás szervezetéről, a Büntető törvénykönyvről, illetve a Büntetőeljárási törvénykönyvről élénk politikai viták zajlanak. A vitának – bármelyik “oldalon” álljon is a hozzászóló, sajnos a szakmai tartalma kétes és politikai indulatoktól áthatott. Az erdélyi magyar nyilvánosságban zajló vitáknak ráadásul a szaknyelvi minősége is nagyon rossz: ez is súlyos felkészületlenséget jelez. A jelen írásban Dr. Kádár…

Continue reading →

Kokoly Zsolt: Új adatvédelemmel kapcsolatos ítélet az Európai Bíróság gyakorlatában: 
a Facebook rajongói oldalak felelőssége az oldalt látogatók személyi adatainak kezelésében

A rendkívül széles nyilvánosságnak örvendő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alkalmazásának kezdete – 2018. május 25 – után alig több mint egy héttel, június 5-én az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdetett a C-210/16 sz. ügyben, melyben kimondta, hogy a Facebook rajongói oldal adminisztrátora a Facebookkal együttesen felelős az oldalát meglátogató személyek adatainak kezeléséért.  Az ítéletet annak…

Continue reading →

Varga Attila: Téves (tévés) javaslat az alkotmánybírák kinevezéséről

Az elmúlt napokban, hetekben sok képtelenség hangzott el az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan, amelyre szívesen válaszolnék nagy őszinteséggel és bőven élve a véleménynyilvánítás szabadság adta lehetőséggel, de tisztségem ezt – egyébként joggal – nem teszi lehetővé, indokoltan korlátozva a hasonló helyzetekben való szókimondást. Ugyanakkor egy észrevétellel, rövid eszmefuttatással mégis megpróbálkozom. Nevezetesen arra, az időközönként (és a jelenlegi…

Continue reading →

Kokoly Zsolt: Személyes adatok-e a szakmai vizsgadolgozatra adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató megjegyzései?

2018. május 25-én vált alkalmazandóvá az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (2016. április 27-i (EU)2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet – „GDPR”). Noha a jogszabály már két éve, 2016 óta hatályos, a közbeszédben való elterjedése valójában csak 2018 elején indult meg. Az elmúlt félévben számos előadás, képzés, szakcikk, tájékoztatás látott napvilágot, amely azt eredményezte, hogy…

Continue reading →