Fekete György romániai magyar jogász életpályája és munkássága csak napjainkban, az 1918 utáni erdélyi jogászság és jogi oktatás történetét feltáró kutatások kapcsán került jobban fókuszba, annak ellenére, hogy magyar és román joghallgatók generációit tanította polgári jogra a kolozsvári egyetemen 1947-től 1976-os nyugdíjazásáig, tanulmányaira és köteteire pedig jelenleg is hivatkozik a romániai (román és magyar) magánjogi…
Megjelent az Erdélyi Fiatalok 1934. évi téli számában. A romániai magyarság – minimális számítás szerint is – kitesz ötszázezer családot. Minden száz családnak szüksége van egy szellemi munkásra, aki tanít, ügyes-bajos dolgait intézi, aki az állam felé érdekeit képviseli, orvosol. Tehát csak diplomás, szellemi munkásként szükség van 5 000 emberre. Ha a munkaképességi kort 30…
A CEELAB kutatási projekt (“CEELAB – Improving knowledge on the impact of Central- and Eastern European social partners on competitive labour market reforms facing the global crisis, VS/2016/0368”), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetésével valósult meg, partneri együttműködésben a Szlovén Munkaadók Szövetségével (ZDS), a Montenegrói Munkáltatók Szövetségével (MEF), a Rijekai Egyetem Jogi Karával, és…
Veress Emőd, Fegyveresi Zsolt, Pál Előd: Román társasági jog, Forum Iuris könyvkiadó, Budapest-Kolozsvár, 2019, ISBN 978-606-94372-8-5 A továbbiakban Dr. Veress Emőd egyetemi tanár bevezetőjét közöljük az új kötetből: Erdély a nyugat határa. De Erdély a kelet határa is. Itt világok, kultúrák csúsztak egybe. A kultúrák tektonikus lemezei nyilván ütköztek is. Ezek az ütközések az erdélyi magyarságot…
Egy rendkívül érdekes társasági jogi kutatás összefoglalóját tartja kezében a tisztelt olvasó. A monográfia a magyar, valamint az összehasonlító jog kontextusában vizsgálja a részvény mint értékpapír fogalmát és a részvénnyel mint értékpapírral kapcsolatban felmerülő jogi problémákat, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvre. A kutatás során Veress Emőd, a szerző először a modern részvénytársaság és a részvényjog…
1. Bevezető Románia Hivatalos Közlönyének (Monitorul Oficial) 2018.11.18/1074. számában közzétételre került, majd 2018. december 21-én hatályba is lépett a 2018. évi 310. törvény, a Polgári eljárásjogi törvénykönyv (Pejtk.; 2010. évi 134. tv.) első jelentős, érdemi módosítása (a magyar szaknyelvben: „novellája”). Az ilyen horderejű normák esetében rekord-gyorsaságúnak mondható jogalkotási eljárás, mely a folyó év (2018) áprilisában…
Dr. Sztranyiczki Szilárd a Román polgári jog. Az ingatlan-nyilvántartási jog című hiánypótló könyvét tartom a kezemben. Nagy megtiszteltetés volt számomra amikor a szerző felkért, hogy bemutassam ezt a jogászhallgatóknak, valamint a gyakorló jogászoknak is fontos, ingatlan-nyilvántartásról szóló könyvét. Szilárd szinte ifjú korától arra készült, hogy ezt a könyvet megírja. Miután 1997-ben elvégezte a jogi egyetemet…
Prof. Dr. Trócsányi Lászlónak, Magyarország igazságügyi miniszterének köszöntő levele a Collegium Iuridicum avató ünnepségére Mélyen tisztelt Rektor Úr, Oktatói Kar, Hallgatók! Kedves Kollégák, Barátaim! Sajnálom, hogy nem tudok személyesen jelen lenni a kolozsvári jogász szakkollégium és benne a Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatókönyvtár felavatásán. Szeretnék azonban mégis e levél útján bekapcsolódni az ünnepségbe, kifejezve örömömet, amiért…
velünk süllyednek széttépett régi társak megszűnt emlékei egyre távolabb Tőled ó Uram, vagy mégis egyre közelebb (Egyed Péter: 23 buborék) 2016-ban jelent meg a Bolyai Tudományegyetemen zajló jogászképzés történetét feldolgozó monográfia (Veress Emőd-Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945–1959. Forum Iuris Kiadó. Kolozsvár), ennek alapján pedig egy, a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó jogásztanárok sírjait és…
1. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv Az erdélyi magyar jogi szaknyelv az Erdély területén hatályos román jognak magyar nyelven történő, az alábbiakban elemzett komplex célokat követő használata, írásbeli és szóbeli kommunikáció során. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv a magyar jogi szaknyelv sajátos „nyelvjárásának” tekinthető, amelytől részben eltér lexikai, stilisztikai, szövegszerkezeti és pragmatikai szempontból is, ugyanis…
