Vallasek Magdolna: Munkaerőpiaci változások Romániában – egy kutatási projekt eredményei

A CEELAB kutatási projekt (“CEELAB – Improving knowledge on the impact of Central- and Eastern European social partners on competitive labour market reforms facing the global crisis, VS/2016/0368”), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetésével valósult meg, partneri együttműködésben a Szlovén Munkaadók Szövetségével (ZDS), a Montenegrói Munkáltatók Szövetségével (MEF), a Rijekai Egyetem Jogi Karával, és…

Continue reading →

A Forum Iuris könyvkiadó 32. könyve: Román társasági jog

Veress Emőd, Fegyveresi Zsolt, Pál Előd: Román társasági jog, Forum Iuris könyvkiadó, Budapest-Kolozsvár, 2019, ISBN 978-606-94372-8-5 A továbbiakban Dr. Veress Emőd egyetemi tanár bevezetőjét közöljük az új kötetből: Erdély a nyugat határa. De Erdély a kelet határa is. Itt világok, kultúrák csúsztak egybe. A kultúrák tektonikus lemezei nyilván ütköztek is. Ezek az ütközések az erdélyi magyarságot…

Continue reading →

Új könyv: A részvény mint értékpapír

Egy rendkívül érdekes társasági jogi kutatás összefoglalóját tartja kezében a tisztelt olvasó. A monográfia a magyar, valamint az összehasonlító jog kontextusában vizsgálja a részvény mint értékpapír fogalmát és a részvénnyel mint értékpapírral kapcsolatban felmerülő jogi problémákat, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvre. A kutatás során Veress Emőd, a szerző először a modern részvénytársaság és a részvényjog…

Continue reading →

Székely János: A román Polgári eljárásjogi törvénykönyv I. novellájának főbb újításai kritikus szemmel

1. Bevezető Románia Hivatalos Közlönyének (Monitorul Oficial) 2018.11.18/1074. számában közzétételre került, majd 2018. december 21-én hatályba is lépett a 2018. évi 310. törvény, a Polgári eljárásjogi törvénykönyv (Pejtk.; 2010. évi 134. tv.) első jelentős, érdemi módosítása (a magyar szaknyelvben: „novellája”). Az ilyen horderejű normák esetében rekord-gyorsaságúnak mondható jogalkotási eljárás, mely a folyó év (2018) áprilisában…

Continue reading →

Szedilek Lenke: Sztranyiczki Szilárd Román polgári jog. Az ingatlan-nyilvántartási jog c. könyvéről

Dr. Sztranyiczki Szilárd a Román polgári jog. Az ingatlan-nyilvántartási jog című hiánypótló könyvét tartom a kezemben. Nagy megtiszteltetés volt számomra amikor a szerző felkért, hogy bemutassam ezt a jogászhallgatóknak, valamint a gyakorló jogászoknak is fontos, ingatlan-nyilvántartásról szóló könyvét. Szilárd szinte ifjú korától arra készült, hogy ezt a könyvet megírja. Miután 1997-ben elvégezte a jogi egyetemet…

Continue reading →

Trócsányi László: Az intézmény feladata a szolgálat

Prof. Dr. Trócsányi Lászlónak, Magyarország igazságügyi miniszterének köszöntő levele a Collegium Iuridicum avató ünnepségére Mélyen tisztelt Rektor Úr, Oktatói Kar, Hallgatók! Kedves Kollégák, Barátaim! Sajnálom, hogy nem tudok személyesen jelen lenni a kolozsvári jogász szakkollégium és benne a Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatókönyvtár felavatásán. Szeretnék azonban mégis e levél útján bekapcsolódni az ünnepségbe, kifejezve örömömet, amiért…

Continue reading →

Kokoly Zsolt: Bolyais jogásztanárok a kolozsvári Házsongárdi temetőben

velünk süllyednek széttépett régi társak megszűnt emlékei egyre távolabb Tőled ó Uram, vagy mégis egyre közelebb (Egyed Péter: 23 buborék) 2016-ban jelent meg a Bolyai Tudományegyetemen zajló jogászképzés történetét feldolgozó monográfia (Veress Emőd-Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945–1959. Forum Iuris Kiadó. Kolozsvár), ennek alapján pedig egy, a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó jogásztanárok sírjait és…

Continue reading →

Veress Emőd: Az erdélyi magyar jogi szaknyelv revitalizációja

1. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv Az erdélyi magyar jogi szaknyelv az Erdély területén hatályos román jognak magyar nyelven történő, az alábbiakban elemzett komplex célokat követő használata, írásbeli és szóbeli kommunikáció során. Az erdélyi magyar jogi szaknyelv a magyar jogi szaknyelv sajátos „nyelvjárásának” tekinthető, amelytől részben eltér lexikai, stilisztikai, szövegszerkezeti és pragmatikai szempontból is, ugyanis…

Continue reading →

Székely János, Veress Emőd: A mesterséges intelligencia és a jog

1. A sajtó és a hírfogyasztó közönség fantáziáját egyre inkább leköti a mesterséges intelligencia kérdése, és e technológiai vívmány várható jövőbeni hatásai. Természetesen olykor napvilágot látnak visszafogottabb értékelések is, melyek szerint a mesterséges intelligencia (rövidítve: „MI”; angol rövidítéssel: AI – azaz „artificial intelligence”) virágkora még a messzi jövőbe vész. Sőt az is felvetődött, hogy e…

Continue reading →

Veress Emőd: Verespataki viaszostábla a kolozsvári Történeti Múzeumban

A múzeum nemrég, augusztus elején – nagyon rövid időre – kiállította egy ókori kölcsönszerződést rögzítő viaszostábla két darabját. Az eredeti triptychon két (14×9,5 cm méretű) alkotórészét Kolozsváron őrzik, a harmadik elem pedig Balázsfalván található. Mivel a kiállítás célja Verespatak (Alburnus Maior), mint helyszín sajátos jelentőségének hangsúlyozása (a figyelemfelhívás) volt, hasznos lehet, ha jogtörténeti szempontból is…

Continue reading →