Alkotmányjog/Jogelmélet

Varga Attila: Téves (tévés) javaslat az alkotmánybírák kinevezéséről

Posted on by admin

Az elmúlt napokban, hetekben sok képtelenség hangzott el az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan, amelyre szívesen válaszolnék nagy őszinteséggel és bőven élve a véleménynyilvánítás szabadság adta lehetőséggel, de tisztségem ezt – egyébként joggal – nem teszi lehetővé, indokoltan korlátozva a hasonló helyzetekben való szókimondást. Ugyanakkor egy észrevétellel, rövid eszmefuttatással mégis megpróbálkozom. Nevezetesen arra, az időközönként (és a jelenlegi…

Continue reading →

Európai jog/Jogelmélet

Kokoly Zsolt: Személyes adatok-e a szakmai vizsgadolgozatra adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató megjegyzései?

Posted on by admin

2018. május 25-én vált alkalmazandóvá az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (2016. április 27-i (EU)2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet – „GDPR”). Noha a jogszabály már két éve, 2016 óta hatályos, a közbeszédben való elterjedése valójában csak 2018 elején indult meg. Az elmúlt félévben számos előadás, képzés, szakcikk, tájékoztatás látott napvilágot, amely azt eredményezte, hogy…

Continue reading →

Hírek/Magánjog

Új könyv a Forum Iuris Könyvkiadónál: Román polgári jog. A kötelmek általános elmélete

Posted on by admin

A Forum Iuris Könyvkiadó idei második nagy szakmai eredménye – az Erdély jogtörténete című egyetemi tankönyv megjelentetése után – Veress Emőd egyetemi tanár Román polgári jog. A kötelmek általános elmélete c. kötetének kiadása. Veress Emőd román nyelven már részletesen feldolgozta a kötelmek általános elméletét, amely a polgári jog legkomplexebb részterülete (lásd Drept civil. Teoria generală…

Continue reading →

Jogtörténet

Dr. Gidófalvy István: A kisbirtokos és a kisbirtok hiteléről (1902)

Posted on by admin

Rendhagyó szerzőnk Gidófalvy István (1859. január 25. -1921. január 10.) közjegyző. A szövetkezeti mozgalom teoretikusa és vezető személyisége, többszáz szövetkezet megalakításában vett személyesen részt. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben (EMKE), alapító tagja az Erdélyi Gazdasági Egyletnek (EGE), az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) tagja. A kolozsvári református egyház főgondnoka, a Protestáns Teológia gondnoka. Sírja…

Continue reading →

Jogi oktatás/Jogtörténet

Veress Emőd: Erdély jogtörténetéről

Posted on by admin

Megjelent az Erdély jogtörténete c. kötet, tankönyv, kézikönyv, tizenhét szerző 600 oldalas munkája. 2018-ban, Erdély Romániával való egyesülését (de facto csatlakozását) kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés centenáriumán. Ez az évforduló jó alkalom arra, hogy egyfelől a történelmet vizsgálva elkészítsük a múlt mérlegét, másfelől, a jövőbe tekintve, programot alkossunk. Általánosan, romániai magyarok, az egyik kérdésben sem teljesítünk jól:…

Continue reading →

Jogi oktatás/Jogtörténet

Kokoly Zsolt: Női hallgatók az erdélyi jogi oktatás történetében

Posted on by admin

A Sapientia EMTE Jogtudományi Intézete, illetve a Forum Iuris Egyesület kiadásában a napokban látott napvilágot az Erdély jogtörténete (szerk. Veress Emőd) c. kötet, melynek egyik fejezetét az erdélyi jogi oktatás képezi. A nagyobb ívű, oktatás és képzéstörténeti összegző kutatás lezárása, illetve a március 8-án ünnepelt Nők Napja „apropóján” merült fel az a gondolat, hogy az…

Continue reading →

Jogtörténet/Kisebbségi jog

Gogolák H. Csongor: Gozsdu Manóról – “Jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik”

Posted on by admin

A jelenlegi sajátos, a román–magyar együttélés jogi problémái által szabdalt erdélyi közéletben úgy gondoljuk, nem mellékes megjeleníteni egy olyan kettős identitású, román–magyar ügyvéd életútját, munkáját és tevékenységét, amelynek hatásai mind a múltban, mind a jelenben érintik mindkét nemzetet és számukra példamutató kellene legyen. Gozsdu Manóról (Emanoil Gojdu, a fotón Barabás Miklós festménye – 1843/44) ügyvédről…

Continue reading →

Alkotmányjog/Jogelmélet/Közjog

Varga Attila: A vallásszabadság alkotmányjogi tartalma és mai állapota

Posted on by admin

A vallásszabadság első európai kihirdetésének és elismerésének  450. éves évfordulóján (melyre a tordai országgyűlésen, 1568. január 13-án került sor) a tisztelgő megemlékezés mellett talán érdemes néhány gondolatot megfogalmazni a vallásszabadság jelenkori állapotáról, alkotmányjogi tartalmáról és nagy ívű fejlődéséről. Lényegében ötven évvel a reformáció elindítása (vagyis 1517. október 31-e) után, amikor egész Európa a felekezeti konfliktusoktól,…

Continue reading →

Büntetőjog/Hírek

Kádár Hunor: Észrevételek a Büntető törvénykönyvre és a Büntetőeljárási törvénykönyvre vonatkozó módosítási javaslatokkal kapcsolatosan

Posted on by admin

A jogszabály-módosítási javaslat szövege megtekinthető itt: http://www.cdep.ro/comisii/suasl_justitie/pdf/2017/rd_1215.pdf I. A Büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó módosítási javaslatok rövid elemzése 1. Az igazságügyi hatóság megtévesztése (Btk. 268. cikk) tekintetében megfogalmazott módosítási javaslat megalapozatlan, ugyanis az “ismervén annak (a feljelentés vagy panasz) valótlan mivoltát” fordulatból egyértelműen kiderül, hogy az elkövető tudatában van annak, miszerint “hamis” (mincinos) megkeresést nyújt be…

Continue reading →

Hírek/Jogi oktatás/Kisebbségi jog

Veress Emőd: Hogyan lesz valaki bíró vagy ügyész? Megjegyzések az igazságügyi reform egyik kulcskérdéséről

Posted on by admin

Az igazságügyi reform egyik kulcskérdése a bírók és ügyészek rekrutációja. A jelenlegi rendszert — nem is alaptalanul — sokat kritizálták, hogy túl fiatalon, megfelelő érettség és élettapasztalat nélkül el lehet nyerni a végleges bírói vagy ügyészi kinevezést. Erre a problémára is megoldást kíván találni a kormány és a parlamenti többség. E belépési rendszer változásait kisebbségi jog…

Continue reading →